"Soha nem érdekelt igazán egy város, sem egy táj - a valóságban mindig csak az emberek érdekeltek. Firenze értelme számomra nem az Uffizi, nem is a Boboli-kert, hanem egy angol nő, vagy a Via Tornabuonit környező szűk utcák egyikében egy toscanai suszter."
A héten megbeszéltem a helyi söröző tulajdonosával, hogy szombat ebédre csinál nekünk kelkáposzta főzeléket. A kérés egészen lázba hozta J.-t: megfőzi szívesen, aztán ha jövünk, jövünk, ha nem, akkor majd ők megeszik. Valamilyen feltétet is ígér: a sváb nevét is…
A legkedvesebb játszótér Solymáron, a Templom téren. Ismerős szülők és ismerős gyerekek: egy nagy zenekar vagyunk, együtt próbáljuk értelmezni a partitúrát, együtt gyakoroljuk a nagy szimfóniát - olykor esetlenül és küszködve próbáljuk újra a nehezebb…
Bajnokok Ligája elődöntő, az egyik solymári kocsmában nézzük óriás kivetítőn, bizsergető spicc, közös meccsnézések kellemes alapzaja; velünk egy sorban pár solymári őslakos, közöttük ül G., a hely tulajdonosa és G. testvére. G.-vel korábban már többször beszélgettem:…
Májusfa állítás Solymáron: helyi vállalkozók - pénteki kocsmatársaink - sütik a kolbászt és csapolják a sört, egy zenekar sramlit játszik, gyerek népviseletben táncolnak - először a kicsik, utána a nagyobbak. Pontosan ilyennek képzeltük el korábban az egészet, semmi…
Egyik szombaton nyitás előtt fél órával érkezünk meg a gyerekemmel a vendéglőbe, ahol szombatonként ebédelni szoktunk. A helyet egy nagybácsi és az unokahúga viszi, most még csak az unokahúg dolgozik: az előző estéről maradt rendetlenséget számolja fel. Mint visszatérő…
Amilyen könnyen és gyorsan fogadott be a Damjanich utca és a 44. számú ház lakóközössége, olyan nehézkesen és lassan tárja ki a karjait Solymár. 2006-ban költöztem el a Belvárosból, több mint két éve próbálom megfejteni Solymár lélektanát. Az igencsak vibráló és…