Hétköznapi emberek

Véget ért a labdarúgó bajnokság őszi idénye, és én a Fradiról szeretnék írni. Mindenkinek elmondom, és lassan már én magam is unom saját magamat: egészen a gimnáziumig, vagy talán még utána is azt hittem, hogy ez a kötődés, ez az elkötelezettség egy egész életen át ki fog tartani. Bizonyos…

Az előző bejegyzés A.-ja vízilabdázik, most hétvégén volt az első meccse. Ül az ember a medence mellett egy padon, nézi a gyerekeket, és könnybe lábad a szeme egy szép passztól, egy jó lövéstől vagy csak az igyekezet látványától.És persze ilyenkor kicsit visszatér a…

Jelen írás nemrégiben megjelent az nst.blog.hu oldalon, azonban sajnos a képek nem a megfelelő helyre kerültek, ezért szeretném itt közzétenni a megfelelő kép-sorrenddel, valamint a helyesírási hibák javításával."Soha nem érdekelt igazán egy város, sem egy táj - a…

És milyen érdekes: pár év után pont most került elő B., akivel korábban sokat jártunk együtt meccsre. Nemrég az egyik közösségi oldalon láttam, hogy születésnapja van, írtam neki, azóta levelezésben vagyunk, szigorúan csak a fociról, persze.Illetve ez így nem teljesen…

Mert mi, pontosabban mi is volt nekem a Fradi? A saját magam eligazodását segítő 'jelen' és 'múlt' címkékből most szigorúan csak a 'múlt' címkét használom.A Fradi nekem harc anyámmal a konyhában a levessel: "egyet a Nyilasi kedvéért, egyet az Ebedli…

A vasárnap biciklizés utáni részét szinte végig egy labdarúgással foglalkozó közösségi oldalon töltöttem. Egy bejegyzést küldtem ugyanis a héten, vasárnap reggel került ki az írás, és hiú módón nagyon kíváncsi voltam a reakciókra.Bár korábban is gyakran jártam az…

Van egy kolléganőm, K. Az utóbbi pár napban K.-nak a munkája miatt alaposabban meg kellett ismerkednie az idei Bajnokok Ligájával: játéknapok, menetrend, csapatok, tévéközvetítés.Ami feltűnt, K. következetesen Lokit mond minden alkalommal, ha munka ügyben erről beszél…

Hétvégén játszóházban voltunk a gyerekemmel. Egészen megirigyeltem a gyerekeket: négy szint átjárókkal, alagutakkal, összekötő csúszdákkal, csupa zeg-zug minden.És hogy milyen kegyes a sors: egy remek játékot ad nekem is rögtön a játszóház után. Várjuk a liftet a…

Tíz éve minden Bajnokok Ligája döntőt  A.-nál nézünk. A. tulajdonképpen egyet jelent a belvárosi kocsmával a Csarnok mellett-mögött. Tíz éve mindig ugyanaz a menü: kolbász, fasírt, savanyúság és alkohol, viszonylag nagy mennyiségben. Az ételeket A. anyukája…

Bajnokok Ligája elődöntő, az egyik solymári kocsmában nézzük óriás kivetítőn, bizsergető spicc, közös meccsnézések kellemes alapzaja; velünk egy sorban pár solymári őslakos, közöttük ül G., a hely tulajdonosa és G. testvére. G.-vel korábban már többször beszélgettem:…

Szurkoló taxissal az út a legnagyobb dugóban is csak egy pillanat, az idő valósággal röpül, az ember egészen bánja, mikor ki kell szállni az út végén, titokban arra gondol: milyen jó lenne kerülni egyet egy kukásautó miatt, hiszen annyi minden fontosat meg kéne még…

Belvárosi étterem szombat este, alig ülünk le, azonnal érkezik a pincér. Egyből kiszúrja az autókulcsot, rajta az egyik olasz csapat címere. "Ha enyém lenne a hely, ingyen ennétek ma..." - mondja boldog mosollyal. Azonnal beszélgetésbe merülünk, hogy…

Életem legemlékezetesebb meccse, a Grasshoppers - Fradi (0-3) is idővel olyan lett, mint egy egzotikus utazás után az élménybeszámoló: a fényképek nézegetésekor senkit nem érdekelnek a látnivalók, mindenki a személyeket ábrázoló fényképeket akarja látni. Nekünk is…

Általános iskola felső tagozatában kezdtem rendszeresen meccsre járni. Anyám nem igazán szerette, ha egyedül mentem, annak viszont nagyon örült, amikor az egyik osztálytársam nagyapja vitt minket – általában az osztálytársam öccse is jött velünk, aki akkor…