Hétköznapi emberek

Anyám enyhe erőszak gyakorlásának és némi sznobizmusnak köszönhetően jó pár évvel ezelőtt a Wagner társaság tagja lettem. Az elhatározást a tagdíj befizetésével kell nyomatékosítani, a "kasszánál" az egyik tag - nyugdíjas hölgy - láthatóan örömmel…

Másodszor utazunk ugyanazzal a taxissal. A taxis kifejezetten szikár, vékony ember, nem is gondolnánk, hogy akár a város másik végéből átvezet az óbudai henteshez, annyira szereti. Szenvedélyesen beszél a húsról: csülkökről, szalonnáról, kolbászról, hurkáról. Nem…

Péntek esti séta a zsidónegyedben. Kíváncsiság hajt be a Kazinczy utcai zsinagóga belső udvarába, innen nyílik a Hanna kóser étterem. Ha már itt vagyok, ide is be kell nézni: némi szorongással lépek be az ajtón. Felfokozott idegállapotú konyhai dolgozók a konyhában és az…

A panzióban, ahol az egyetem utolsó évei alatt éjszakai portásként dolgoztam, olykor megfordult X. úr. Rendszerint éjfél után és hölgytársasággal érkezett - látogatásai soha nem haladták meg az egy órát. A dzsipből egyébként először mindig a testőre szállt ki -…

Egyik szombaton nyitás előtt fél órával érkezünk meg a gyerekemmel a vendéglőbe, ahol szombatonként ebédelni szoktunk. A helyet egy nagybácsi és az unokahúga viszi, most még csak az unokahúg dolgozik: az előző estéről maradt rendetlenséget számolja fel. Mint visszatérő…

Életem legemlékezetesebb meccse, a Grasshoppers - Fradi (0-3) is idővel olyan lett, mint egy egzotikus utazás után az élménybeszámoló: a fényképek nézegetésekor senkit nem érdekelnek a látnivalók, mindenki a személyeket ábrázoló fényképeket akarja látni. Nekünk is…

Tipikus agglomerációs vendéglő: valahol a középrossz és a középjó között - a két kategória között sokkal kisebb a távolság, mint mondjuk a középjó és a jó között. Erőszakos, mindenféle empátia nélküli pincér érkezik: a…